Pécs – ma
A mediterrán város, ahol a történelem és a napfény összeér
Van egy város Magyarország déli lankái között, ahol a macskaköves utcákon virágillat száll, a templomtornyok között madarak köröznek, és a múlt minden sarkon megszólal. Ez Pécs – a város, amely nemcsak történelmet mesél, hanem életérzést ad. Ahol a kultúra nem kiállítás, hanem mindennapi jelenlét. Ahol a fény másként esik a házak falára, és a kávé is mintha lassabban hűlne ki.
Egy város, amely kétezer éve él
Pécs története a római korig nyúlik vissza: Sopianae néven már a 2. században virágzó város volt. A 4. században a kereszténység egyik fontos központjává vált, ennek emlékét őrzik az ókeresztény sírkamrák, amelyek 2000 óta az UNESCO világörökség részei. A Cella Septichora Látogatóközpont nemcsak régészeti szenzáció, hanem időutazás is: a föld alatti sírkamrák freskói ma is élénken mesélnek a hitről, az elmúlásról és az öröklétről.
A város a középkorban püspöki székhely lett, és 1367-ben itt alapították Magyarország első egyetemét. A Pécsi Tudományegyetem ma is az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye, és fiatalos lendületet ad a városnak.
Ahol a vallások és kultúrák egymásra rétegződnek
Pécs különlegessége, hogy a történelem során számos kultúra hagyott itt nyomot. A Gázi Kászim pasa dzsámija a Széchenyi téren áll – egyedülálló módon ma is templomként működik, miközben megőrizte török kori építészeti jegyeit. A kupola alatt egyszerre van jelen a kereszt és a félhold – szimbóluma annak, hogy Pécs mindig is a békés együttélés városa volt.
A városban található zsinagóga, református templom, ortodox kápolna és számos más vallási emlékhely is, amelyek együtt rajzolják ki Pécs sokszínű, befogadó arcát.
A Zsolnay-negyed – ahol a művészet otthonra talált
Ha van hely, amely egyszerre múzeum, park, koncerthelyszín és mesevilág, az a Zsolnay Kulturális Negyed. A világhírű Zsolnay család öröksége ma is él: a gyárépületekben kiállítások, planetárium, bábszínház és kézműves műhelyek működnek. A Gyugyi-gyűjtemény több száz eozinmázas remekművet mutat be, a Bóbita Bábszínház pedig a legkisebbeket varázsolja el.
A negyed nemcsak látványosság, hanem életérzés: nyáron szabadtéri koncertek, fényfestések, piknikek és fesztiválok töltik meg élettel. Itt a kultúra nem távolságtartó – hanem közvetlen, barátságos, és minden érzékszervre hat.
A Mecsek ölelésében – természet és panoráma
Pécs nemcsak város, hanem táj is. A Mecsek hegység zöld ölelése körülöleli a települést, és számtalan kirándulóhelyet kínál. A Tettye tér mésztufás barlangjaival, a Havihegyi kápolna hófehér sziluettjével, vagy a Flóra-pihenő romantikus kilátójával mind-mind olyan hely, ahol megáll az idő.
A Misina-tetőn magasodó TV-torony Magyarország legmagasabb épülete: 197 méteres magasságából tiszta időben a horvát hegyekig is ellátni. A kilátó alatt étterem működik, így egy pohár borral a kézben csodálhatjuk a város fényeit.
Gasztronómia – ízek, amelyek maradásra bírnak
Pécs gasztronómiája éppoly sokszínű, mint a város maga. A Király utca és környéke tele van hangulatos kávézókkal, bisztrókkal és éttermekkel. A Morzsa például Michelin-ajánlással büszkélkedhet, míg a Reggeli a város egyik legnépszerűbb brunch-helye.
A Balkán Bisztró a délszláv konyha ízeit hozza el, míg a Bohemia Sörkonyha cseh ihletésű fogásokat kínál. A Zsolnay-kút mellett ülve pedig egy kávé vagy fagylalt mellett figyelhetjük a város lüktetését – mintha egy olasz kisvárosban lennénk.
Fesztiválok városa – ahol mindig történik valami
Pécs nem alszik el a nyári szünetre. A Zsolnay Fényfesztivál, a Pécsi Napok, a POSZT (Országos Színházi Találkozó) és a Sétatér Fesztivál mind-mind olyan események, amelyek a város tereit színpaddá változtatják. A Múzeumok Éjszakája, a Bartók Tavasz, vagy a Pécsi Sörtúra pedig újabb és újabb arcát mutatják meg a városnak.
Egy város, amely nemcsak szép – hanem élhető
Pécs nem csupán turistacélpont. Ez egy olyan város, ahol jó élni. A fiatal egyetemisták, a művészek, a családok és az idősebb generációk egyaránt megtalálják a helyüket. A város mérete pont ideális: elég nagy ahhoz, hogy mindig történjen valami, de elég kicsi ahhoz, hogy emberléptékű maradjon.
A Széchenyi tér körül kávézók, galériák, könyvesboltok és templomok sorakoznak. A Janus Pannonius utca lakatfala a szerelmesek zarándokhelye, a Barbakán kertje pedig a nyugalom szigete. És ha csak egy padra ülnél le a Sétatéren, a gesztenyefák alatt – már az is élmény.
