Túl az átálsáon és nagyon szép idő is volt, így boldogan indultunk Kamakuraba, Tokiótól 50 km délre lévő városba. Tudtam, hogy egy nagy Budha szobort fogok látni, de a valóságban mikor a 13.3 m -s szobrot megláttam, teljesen lenyügőzött a szomor nagyságának látványa. Innen elmentünk a 
Hasedra templomot megnézni, mely szintén a látványával maga volt a csoda. A kamakurai templom számtalan Dzsizó-szobrocskájáról is nevezetes, meg arról is, hogy kertjéből pazar kilátás nyílik a Szagami-öbölre és Enosima szigetére. Persze Kamakuraban is volt nagy tömeget vonzót a bevásárló utca, ahol haladni alig alig lehetett. Valami nyalángságot mi is kóstoltunk, de már nem emlékszem a nevére.
Tsurugaoka Hachimangu és a Hokoku-ji templomokot sem hagytuk ki. Mivel korán indultunk reggel így a nagy tömeg érkezésekor mi már indultunk is vissza Tokióba. Metünk és felfedeztük Shinjuku esti fényei, a neonerdőt.
Kamakura > Kotoku – in, Hasedera, Tsurugaoka Hachimangu, Hokoku-ji
Kamakura város, Japán Kanagawa prefektúra déli része van. A Csendes – óceán Sagami – öblében fekszik , Yokohamától délre . A város a Miura-félsziget nyugati tövében található, három oldalról dombok veszik körül, délen pedig finom homokos strandjai vannak.
Kamakura egy kis halászfalu volt, mígnem 1180-ban a Minamoto klán fővárosaként nem alapították. Ezután a következő Kamakura-korszakban (1192–1333) megőrizte politikai státuszát, Japán második fővárosaként. A polgárháborúk, a cunamik és a tüzek hanyatláshoz vezettek, amelyet az Edo (Tokugawa) időszakban (1603–1867) tartóztattak fel, amikor a város turisztikai központtá vált. Ez idő alatt paloták, templomok és nemesi rezidenciák épültek. A szomszédos falvakat 1939-ben és 1948-ban iktatták be.
Kamakura történelmi helyszínként, üdülőként és lakónegyedként működik a Jokohamába és Tokióba vezető vasútvonal mentén . Az Ōfuna terület 1945 után iparilag fejlődött. A történelmi nevezetességek közé tartozik a bronz Nagy Buddha , vagy Daibutsu, nemzeti kincs; a Kenchō és Engaku templomok; és Kannon ( Avalokiteshvara ) szobra , az együttérzés bodhiszattvája . A városban található a Kamakura Múzeum és a Kamakura Prefektusi Modern Művészetek Múzeuma. A déli strandok turisták ezreit vonzzák. A buddhista szobrászok által a 13. század óta kifejlesztett és karbantartott, Kamakura-bori technikával készült lakkárut ma is népművészetként állítják elő
Hase-dera, amelyet általában Hase-kannonnak neveznek, egyike a híres buddhista templomoknak a Kamakurwa-ban.
Kannon hatalmas fából készült szobra.A templom eredetileg a buddhizmus Tendai szektájához tartozott, de végül a Jōdo-shū önálló temploma lett. A legenda szerint a templomot a Tenpyō korszakban (i. e. 729-749) alapították. A templomban található dokumentumok azonban azt sugallják, hogy a templom valóban a Kamakura-korszakban (1192-1333) jött létre. Kannon főszobra Japán egyik legnagyobb faszobra, 9,18 méter magas. Kámforfából készült, arany bevonattal. 11 feje van, amelyek mindegyike a megvilágosodás keresésének más-más fázisát képviseli. A legenda szerint a szobor egyike annak a két Kannon-képnek, amelyet egy Tokudō nevű szerzetes faragott 721-ben. A kámforfa a legenda szerint olyan nagy volt, hogy úgy döntött, két szobrot is faraghat vele. Az egyiket Nara városában, Yamato tartományban Hase-derában őrzik, míg a másikat a tengerbe sodorták, hogy megtalálja azt a helyet, amellyel karmikus kapcsolata volt. A szobor 736-ban került partra a Miura-félsziget Nagai strandján, Kamakura közelében. A szobrot azonnal Kamakurába szállították, ahol templomot építettek a tiszteletére.
A Hasedera a Jodo szekta temploma , amely Kannonnak, az irgalmasság istennőjének tizenegy fejű szobráról híres. A 9,18 méter magas, aranyozott faszobrot Japán egyik legnagyobb faszobraként tartják számon, és a templom főépületében, a Kannon-do Hallban tekinthető meg. A legenda szerint ugyanabból a fából faragták, mint a hasonló magas Kannon-szobrot, amelyet a Nara prefektúrában található Hasedera templomban imádtak.
A nagyterem szomszédságában található a Kannon Múzeum, egy kis múzeum, amely külön belépőt igényel. A templom további kincseit mutatják be, köztük buddhista szobrokat, templomi harangot és egy tekercset. A magyarázó táblák japán nyelvűek , és angol nyelvű füzet is elérhető az alapvető magyarázatokkal. A nagyterem túloldalán áll az Amida-do terem, amiben egy majdnem három méter magas, aranyszínű Amida Buddha szobor található.
A Hasedera egy erdős domb lejtőjén épült. A templom fő épületei a lejtő felénél egy teraszon állnak, ahonnan szép kilátás nyílik Kamakura tengerparti városára . Van egy kis étterem is , ahol japán édességeket , ételeket és italokat szolgálnak fel. A lejtőn felvezető lépcsők mentén áll a Jizo-do Csarnok, ahol több száz kis szobor látható a Jizo Bodhisattva-ról, aki segíti az elhunyt gyerekek lelkét a paradicsomba jutni.
A templom bejárata a lejtő alján található. Egy szép kert tavakkal várja a látogatókat, amint belépnek a területre. A kertben található kis templomcsarnokot Bentennek (más néven Benzaitennek), a női szépség és gazdagság istennőjének szentelték. A csarnok melletti kis barlangban (Benten-kutsu) Benten és más istenek szobrai találhatók.
A bejegyzéshez tartozó képtár itt Japán – Kamakura – Képtár tekinthető meg
