A húsos, nyílhegy alakú levelek fölé nyúló hosszú száron ülő, nagy,
fehér, zacskó alakú virágaival a kalla (más néven staniclivirág,
kalla vagy tölcsérvirág) igen látványos növény.
Vonzereje ellenére se próbálkozzunk tartásával, ha nem tudunk számára elég helyet, megfelelő világítást, és amikor levelet bont, bő napi öntözést biztosítani.
Legnépszerűbb a fehér változata (Z. aethiopica), amely – ha nyáron szárazon tartjuk – télen vagy kora tavasszal virágzik. Egy 10-20 cm-es cserépbe, 2,5 cm-rel a felszín alá ültessük el ősszel a rizómát. Amíg a növekedés meg nem indul, tartsuk a földjét épp csak nyirkosan, azután öntözhetjük bővebben.
Az utóbbi időben kisebb virágú, nagyon dekoratív színes változatával is találkozhatunk az üzletekben. Tartós vágott-virág.
Ápolás
Átlagos meleg, télen inkább 10 -15°C körül hűvös.
Világos hely, némi közvetlen napsütéssel.
A növekedési időszakban tartsuk a földjét mindig nedvesen. Talaja legyen laza, humuszban gazdag.
Időnként permetezzük leveleit. Szárazság hatására levelei gyorsan hervadásnak indulnak.
Elvirágzás utáni gondozás:
Fokozatosan mérsékeljük az öntözést, majd hagyjuk abba, mikor a levélzet megsárgul. Ne ijedjünk meg, őshazájában is nyugalmi állapotba húzódik, ezalatt cserepét tartsuk teljesen szárazon mindaddig, amíg új leveleket nem hoz. Ilyenkor a vízadagot fokozatosan emeljük.
Szaporítás:
A rizóma osztásával vagy átültetéskor a sarjak elültetésével szaporíthatjuk.
Bánjunk óvatosan a kállával, mert a növény tejnedve mérgező!
