A cseresznyének minden része gyógyhatású, tisztítja a szervezetet, jót tesz az ízületeknek és a cukorbetegségben szenvedőknek: a cseresznye magja széttörve fogyasztható, a szárából pedig teát lehet főzni.
A cseresznye (prunus avium) a közel-keletről származik, hozzánk a török hódítás idején jutott el. A görögök az istenek eledelének tekintették, Kínában és Japánban pedig – főleg a cseresznyevirág – a tavasz, az ifjúság, a megújulás jelképe.
Sok cseresznyeféle ismert, a legnépszerűbb talán a Germersdorfi. Színe és lédússága erősen változó, édes íze érettségétől függően kerül előtérbe. Energiatartalma 63 kcal, 265 kJ/100 gramm.
A cseresznyének főleg vastartalma jelentős, de magnéziumot, kobaltot, kalciumot is találhatunk benne. Vitaminok közül elsősorban A- C vitamin tartalma magas.
Ha cseresznyét vásárolunk két dologra érdemes figyelni: nem elég, ha kemény és száraz szemeket választunk (nyirkos, ázott cseresznyét sose vásároljunk), a legbiztosabb ha a cseresznyét szárával együtt kapjuk. Minél kevesebb sérülés van a szemeken, annál hosszabb ideig tartható el, leghosszabban egy hétig, kizárólag hűvös helyen. Ha tartósítani akarjuk, a befőző megoldások helyett érdemes a gyorsfagyasztást választani, mivel így ásványianyag tartalma alig sérül. A másik fontos szempont a tisztítás: a cseresznyét fogyasztás előtt nagyon alaposan le kell öblíteni.
A cseresznye számtalan módon felhasználható: frissen a legfinomabb, de kiváló kiegészítője süteményeknek is, bizonyos helyeken jellegzetes bort és pálinkát is készítenek belőle. A cseresznye fehérborban áztatott leveleivel egészen egyedi aperitifhez juthatunk.
