A gyümölcsöt magas C-vitamin (10 mg/100 g) és karotintartalom (1,8 mg/100 g) jellemzi, ezen kívül jó élelmi rostforrás (3,6 g/100 g). Jellemző ásványi anyagai: kálium, kevesebb foszfor, kálcium, magnézium. Béta-karotinban – melyből a legtöbb a magyar kajsziban van, a legkevesebb a rózsakajsziban – az egyik leggazdagabb gyümölcsünk. A béta-karotin a szervezetben alakul át A-vitaminná. Ez a vitamin nélkülözhetetlen a szem ideális működéséhez, szembetegségek esetén pedig kiegészítő kezelésként is jó hatású. Erősíti a körmöket és a hajat.
A barack tápanyagai szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek és a rákos daganatok kialakulásának megelőzésében, erősítik az immunrendszert és fogyasztása jó hatású székrekedés esetén is. A természetes antioxidánsok közül kisebb mennyiségben tartalmaz likopint is, nagyobb mennyiségben pedig flavonoidokat. Mindkét vegyület gyulladáscsökkentő hatású, közömbösíti a szervezetben felszabaduló káros szabadgyököket, összességében pedig egészségvédő és betegségmegelőző szerepük van. Kutatások, kísérletek alapján ezek a vegyületek szerepet játszanak a rákos daganatok (például a prosztatarák) kialakulásának megelőzésében.
Fogyasztása, felhasználása
Elsősorban nyersen fogyasztjuk, így a legjobb és a legegészségesebb, de felhasználhatjuk gyümölcstortákba, készíthetünk belőle levest, rostos gyümölcslevet. Eltehetjük télre lekvárként, dzsemként, aszalt gyümölcsként és lefagyaszthatjuk nyers állapotban natúr, vagy cukrozott formában. Az üzletekben készen is megvásárolhatóak ezek a termékek. A szeszipar pálinkát állít elő belőle, mandulához hasonló ízű magját pedig az édesipar használja fel.
Rövid érési idejében minden nap együnk sárgabarackot, óvodáskorú gyermekeknek azonban ne adjuk naponta, csak alkalmanként; egyszeri adagja 5-6 dkg tisztított gyümölcs. Nem tartozik az olcsó gyümölcsök közé, de különböző formában tartósítva egész évben hozzájuthatunk. A C-vitamin és a vízben oldódó vitaminok koncentrációja csökken a tartósítás során, de a megmaradó és a többi értékes tápanyagokra egész évben szüksége van szervezetünknek.
Feltört magjának hártyás héját távolítsuk el, és csak pár szemet együnk belőle (a mag amigdalint* – egy ciánvegyületet – tartalmaz, amelynek az alternatív gyógyászat rákellenes és gyógyító hatást tulajdonít, ezt azonban a tudományos kutatások nem támasztják alá).
Az aszalt sárgabarack egész évben fogyasztható. Rostanyagokban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, viszont nagy az energia- és a szénhidrát- (gyümölcscukor) tartalma. Az aszalt barack gyorsan képes energiát biztosítani szervezetünknek: édesebb, mint a friss barack, ezért sütéshez és desszert készítéséhez használjuk, de csak időnként együnk belőle édesség helyett. Felhasználhatjuk gyümölcskenyér sütéséhez is, müzlik alkotórészeként, stb. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a friss barackban 48 kcal/100 g energia van, az aszalt sárgabarackban viszont 307 kcal/100 g. Szénhidráttartalma: 70 g/100 g. Cukorbetegeknek nem ajánlott a fogyasztása.
Allergiára hajlamos egyének
Az allergiára hajlamos egyéneknél jellemző lehet a keresztallergia. Ezt okozhatja több gyümölcs egy idejű jelenléte; ilyen például az őszibarack-sárgabarack-szilva-cseresznye keresztallergia, vagy az őszibarack, a sárgabarack, a szilva, a banán és a különféle füvek vagy a nyírpollen jelenléte melletti keresztallergia. Létezik paradicsom, sárgabarack, őszibarack és fűpollen jelenléte esetén jelentkező keresztallergia is.
*A magban lévő emulzin nevű enzim és az amigdalin a sejtek különböző részében található. A mag sejtjeinek roncsolásakor az enzim és az amigdalin reakcióba léphetnek egymással, aminek eredményeként cianid szabadul fel. Ez végbemehet gyomorsav hatására is. Az amigdalin más növényekben, például a mandulában is előfordul.
Az élelmiszerízesítőkből eredő cianid engedélyezett mennyisége az élelmiszerekben 1 mg/kg. Kivételek a nugát, a marcipán, és azok helyettesítői vagy hasonló termékek, amelyek 10 mg/kg ot; csonthéjas gyümölcsök konzervjei 5 mg/kg ot; gyümölcsborok 1 mg/l t tartalmazhatnak
