A zöld teát más néven szűz teának is nevezik, mert nincsen fermentálva. A zöld teának számtalan fajtája létezik, és alapvetően Kínából és Japánból származik, de India és Srí Lanka területén is jelentős a termesztése. A tea minőségét és aromáját a származási helye, az ültetvény fekvése és éghajlata, az ültetvény talaja és a betakarításának módja határozza meg. A Japán zöld tea íze kissé fűízű, a Kínai zöld tea füstös, kesernyés ízű, míg az Indiai zöld tea gyümölcsösen friss aromájú.
A zöld teák előállítása a levelek azonnali hevítésével vagy gőzölésével történik, az eljárás az oxidációs folyamatok (erjedés) leállítását hivatottak szolgálni. Az erjesztés elkerülésével a levél megtartja eredeti természetes fényes zöld színét. A zöld teában kevés koffein van, a fekete tea koffeintartalmának egyharmada, a feketekávéénak pedig csak egynegyede, de ez a koffeinmennyiség csészénként változhat. Levelei kardpengéhez hasonlítanak, sötétzöld színűek és a bojtorjánra jellemző fehéres végződést találhatunk rajta. A belőle készült főzet smaragdos színű, kanárikék beütéssel. A fiatal zöld tea a teák gyengébb minőségű csoportjába tartozik, mivel irritálhatja a gyengébb gyomrot, hasmenést okozhat. Japán kizárólag zöld teát készít, az egyik legjobb minőségű a Gyokuro, más néven Precious Dew elnevezésű. Kína is kiváló zöld teákat állít elő, ilyen pl. a Gragonwell, Gunpowder (kínai gyöngytea), Long Jing (sárkány kútja).
Matcha zöld tea a japán teaszertartás elengedhetetlen kelléke.
A szárított zöld tea leveleket lisztszerű porrá őrlik.
Ezt a port használják a teakészítéshez. Forró vízhez adják, majd egy speciális bambusz
keverővel habosra keverik. Kellemes ízű, kicsit habos, élénk világoszöld ital készül belőle.
